Remeterák

Remete rák tudományos osztályozása

Királyság

Animalia

Törzs

Arthropoda

Rendelés

Decapoda

Család

Paguroidea

Tudományos név

Paguroidea

Remete rákvédelmi állapot:

Remete rák Hely:

Remete rák tények

Fő zsákmány

Halak, férgek, Plankton

Élőhely

Parti vizek

Ragadozók

Hal, cápa, tintahal

Diéta

Mindenevő

Átlagos alom méret

200

Kedvenc étel

Hal

Gyakori név

Remeterák

Fajok száma

500

Elhelyezkedés

Világszerte

Szlogen

Több mint 500 faj létezik!

Remete rák fizikai jellemzői

Szín

• Barna
• Sárga
• Háló
• Kék
• fehér
• Zöld
• narancs
• Rózsaszín

Bőr típus

Héj

Súly

200-500g (7-18oz)

Remete rák összefoglalása

Remete rákok kis rákfélék, amelyek élnek a sekély vizekben szerte a világon. A remete rákok, elterjedt nevükkel ellentétben, nem magányos lények, de gyakran 100 vagy annál nagyobb közösségekben élnek. Ezek a rákfélék a hátukon hordozott puhatestű héjakról kapják a nevüket, és növekedésükkor időnként cserélniük kell őket. Remete rákoknak szükségük van ezekre a megfelelő héjakra, mivel más rákokkal ellentétben puha testük van, és csak testük elülső részének vannak kemény exoskeletonjai.

Öt remete rák tény

• Világszerte több mint 1100 remete rákfaj létezik

• Remete rákok nem fogságban szaporodnak; így mindazokat, amelyeket háziállatként értékesítenek, a vadon betakarították

• Egyes rákok megeszik puha olvadt héjukat, hogy vitaminokat, ásványi anyagokat és kalciumot kapjanak

• Új héj kiválasztásakor egy remete rák vizuálisan és fizikailag megvizsgálja, mielőtt a beköltözés mellett dönt

• A kagylókért folytatott verseny kiélezett lehet, és gyakran két rák között harcol a fő héj biztosítása érdekében

Remete rák tudományos neve

A remetes rákok tudományos neve Paguroidea, amely tízlábú rákfélék szupercsaládját képviseli, amelynek hasa puha, aszimmetrikus és más puhatestűek üres héját foglalja el. A Paguroidea taxonómiája további hét alcsaládba szerveződik, amelyek szárazföldi és tengeri fajokat egyaránt képviselnek.

Remete rák megjelenése és viselkedése

Mivel a remetes rákok nagyon sokféle fajt ölelnek fel, méretük általában körülbelül fél hüvelyk és több mint négy hüvelyk közötti. Néhány egzotikus faj 11 hüvelykre nő. Számos különböző színben is megtalálható, köztük zöld, piros, kék, sárga, narancssárga, barna, rózsaszín és fehér.

Kemény exoskeleton borítja a remete rák testének első felét, mint a többi rák. A remetes rákok abban különböznek, hogy hosszú, néha csavart hasuk van, amelyek puhák és elférnek egy kidobott héjban. A remete rákok növekedésével nagyobb héjat kell találniuk a növekedés befogadására.

Remete rákok nőnek meg, amikor felnőnek, és vizet építenek a testükbe, hogy felosszák a régi héjakat. Egyes fajok elhagyják héjukat, és a homokba temetkeznek, hogy megolvadjanak, míg mások héjában maradnak, és csak közvetlenül a megolvadás előtt jelennek meg. A folyamat 45–120 napot vesz igénybe. Az újonnan megolvasztott rákok kékek. A héjba illeszkedéshez egy remete rák nyomja a hasát, negyedik és ötödik lábpárját, valamint uropodáit a héj belső falához.

A szárazföldi és tengeri remeterákoknak vannak kopoltyúik, amelyeknek nagyon vaszkuláris területe van az oxigéncseréhez. A szárazföldi rákok nedvesen tartják kopoltyúikat, mivel vizet tárolnak testükben. Szemük a szár tetején van, és a fejüknek két pár antennája van. A hosszabbakat érzésre, a rövidebbeket pedig kóstolásra és szaglásra használják. Az antennák szintén rezgésérzékelők. Az első lábpár fogóhalmaz, egyik oldala nagyobb, mint a másik. Remete rákok járnak a második és a harmadik lábszáron.

Remete rák élőhely

Legyen szó szárazföldi vagy tengeri fajról, a remeterákokat általában a part közelében találják a bőséges táplálék és a rejtőzködő helyek miatt. A szárazföldi rákok tengervizes medencéket használnak kagylójuk és kopoltyúik belsejének nedvesítésére. Ezeket a készleteket is használják a szaporodáshoz. A félig földi különlegességek a kagylók mellett csövekben vagy növényi szárakban, bambuszrészekben és törött kókuszhéjakban élnek. Az élőhelyek között lehetnek tengerparti erdők és sós mocsarak. Gyakran megtalálja őket a növényzet alatt, sziklapárkányok alatt és a fák lyukain rejtőzködve, ahol a ragadozók nem találják őket.

A vízi fajok homokos vagy iszapos fenekű környezetben élnek, és időnként mélyebb vízbe merészkednek. Az Indiai-óceánon élő fajok, a Pyloches 600–1200 láb mélységben találhatók, ahol üreges fában él. Más fajok korallokban vagy szivacsokban élnek. Egyes fajok, például a Pagurus bernhardus, az észak-amerikai és az európai vizeken található vörös rák, gyakran héjaival élnek.

Remete rák diéta

A remete rákok minden fajtája aktívan keres táplálékot, általában éjszaka mozog. Elfogyasztottak, vagyis mindenevők, és különféle detritet fogyasztanak, amelyeket más lények nem fognak megenni. Alapvető szerepet játszanak a bentos vagy fenéken élő tengeri közösségben a környezet megtisztításával. Kedvenc ételeik apró halakból és gerinctelenekből, például férgekből, planktonból és a vízben található hasonló részecskékből állnak. Akár holt remete rákokat is fogyasztanak, ha esélyük van rá.

Remete rák ragadozói és fenyegetései

A remete rákok többségének kicsi mérete kiszolgáltatottá teszi őket sokféle ragadozóval szemben, beleértve a cápákat is hal faj, tintahal , tintahal és polip . Bár a halászat nem célozza meg ezeket a rákokat táplálékként, gyakran elkapják őket, amikor a halászat más típusú tengeri ételeket próbál csapdába ejteni.

Remete rák szaporodása, csecsemők és élettartam

A remete rákoknak szaporodáshoz tengervízre van szükségük, ezért a szárazföldi rákok a sekély vizek felé tartanak, hogy párosodjanak. A hímeknek és a nőstényeknek is részben ki kell emelkedniük kölcsönzött héjukból a szaporodáshoz. A párzás évente egyszer fordul elő. A hím egy karommal tartja a nőstényt, előre-hátra húzza, miközben megsimogatja, hogy megtermékenyítse. Minden nősténynek vannak hasi függelékei, amelyek lehetővé teszik számára, hogy addig hordozza a petesejteket, amíg készen állnak a kikelésre. Az inkubáció körülbelül egy hónap. A nőstényeknek a vízben kell lenniük ahhoz, hogy felszabadítsák a petesejteket, amelyek a felszabaduláskor úszó lárvává alakulnak, amelyeket zoának hívnak. Ezek a lárvák egy ideig plankton módjára élnek, míg végül leereszkednek a tengerfenékre. Zoea többször megnövekszik és megolvad, hogy megalopokká váljon, majd növekszik és fiatalkorúvá olvad, és végül eljut arra a szakaszra, ahol meg kell találnia a héját. A remete rákok szárazföldi fajai csak felnőtt korukban térnek vissza a földre. A fiatalabb remete rákok néhány havonta, míg az idősebbek 18 hónapig nem olvadhatnak.

A legtöbb remete rák átlagos élettartama 1-10 év. Egyes fajok azonban akár 30 évig is élhetnek. Egy szárazföldi faj, a Coenobita brevimanus akár 70 évig is élhet.

Remete rák lakossága

Remete rákok a világ minden táján megtalálhatók a trópusi és szubtrópusi vizekben, valamint az északi féltekén számos mérsékelt égövben. Nem tekinthetők veszélyeztetettnek, bár számos élőhelyük állapota veszélyezteti túlélésüket. Egyes helyeken a remete rákok kezdik téveszteni a műanyag edényeket a kagylókkal, ami tovább veszélyezteti túlélésüket. Ezen állatok száma világszerte nem ismert.

Annak ellenére, hogy a remete rákok érdekes háziállatokat készítenek, kezdőknek nem ajánlottak. Ezenkívül számos állatjogi csoport javasolja, hogy ne vásárolja meg őket, mivel az összes kisállat-áruházban értékesített remeterákot vadon betakarították. A festett héjak, amelyekkel a rákokat gyakran értékesítik, lassan megmérgezik az állatot. Háziállatként tartásuk ilyen gyakorlata fenntarthatatlan, mivel a remete rákok nem fogságban szaporodnak. Ezért nem tanácsos ezeket az állatokat háziállatként tartani.